Ma nagyon felhúztam magam, úgyhogy ez a bejegyzés egy kicsit indulatból jön. Történt ugyanis, hogy időre mentem valahova, és egy kis késésben voltam. Azonban amennyiben elértem volna a ma 12.28-kor az Örs vezér teréről induló 32-es buszt (a kép nem pont ezt a buszt ábrázolja), amelyre egyébként minden esélyem megvolt, akkor nem késtem volna el. De nem értem el...
Mivel az Örs vezér terére is egy másik busszal mentem, és az késett, így eléggé kellett sietnem a 32-eshez. Oda is értem 7 másodperccel az indulás előtt (ezt mutatta a visszaszámláló). Csakhogy a busz már becsukta az ajtókat, de még bent állt a megállóban. Elkezdtem integetni a sofőrnek, hogy nyissa ki az ajtót, legyen szíves. Már éppen nyúltam volna az ajtónyitó gomb felé, amikor a busz elindult. Én naívan még ekkor is integettem. Mondanom sem kell, hogy feleslegesen...
Annyira nem tudom megérteni, hogy egyes sofőrök miért űznek sportot abból, hogy kiszúrjanak (majdnem csúnyábbat írtam) az utasokkal. Miből állt volna kinyitni az ajtót. Most jól érzi magát?
Mindezt nem azért írom le, hogy kirúgják az adott sofőrt, hanem azért, hogy valahogy rávegyék őket az efféle bunkóskodás visszaszorítására. Természetesen igazságtalan lennék, ha nem tenném hozzá mindjárt, hogy tisztelet a kivételnek. Mert szerencsére sok kivétel van.
Utolsó kommentek